...kiscsaládostól kutyaoltásra mentünk....a délutáni rendelésre mi kaptuk az első időpontot, és jól jártunk, mert utánunk jött még egy nyuszi, meg egy csincsilla....még jó, hogy a kutyám nem olvas, mert sírva kaparta volna a csempét, hogy maradjunk:-))...nagyon vidáman fogadtak minket, dokibácsi megdicsérte az ebemet, hogy gyönyörű, meg nyugodt,jólnevelt, fogai rendben, füle is szép, meg úgy általában is szép a kutyám (ettől most megint híztam 5 kilót)....na éééééééééés még meglepetés játékot is kaptunk:-))) (tisztára, mint az ebkölykökkel, mert ott is mindig kapnak valami meglepit jó magaviseletért:-))))...szóval épp' meghatódtam, mikor az orvos előkapott egy fényképezőgépet, mert mi most innét sehová se fogunk menni, mert mi itten jól le leszünk fotózva, mert megérdemeljük, meg ilyesmi-felszólításokkal.....hűűűű...nanááá, hogy Kutty' ilyenkor megy topisan a dokihoz, se smink, se haj belőve ,se semmi....a kutyámon láttam a kétségbeesett szemezést, hogy most mi van, gazdi????Aztán meg csak vigyorgott rajtam, mert én jobban kétségbe voltam esve, mint ő....szóval ha ott, vagy a neten láttok egy gyönyörű krém színű goldent, meg egy mézes-sárgarépa hajszínű csoffadt gazdát, akkor mi vagyunk ott az állatdokinál, nyakig izzadtan, kutyaszőrösen.....
2010. augusztus 13., péntek
2010. július 22., csütörtök
Kutyásdi...
...és amikor tényleg kutya meleg van:
íme az eb, aki segített magán...utál fürdeni, és helyette a sövényben ásott mély gödörben pihizik...az esővárásról jutott eszembe egy kutyás történet....
...még májusban dolgozni indultunk, szép, tiszta (és illatos) kutyával, amikor szakadni kezdett az eső....az az igazi dézsából öntözős fajta....próbáltam minél közelebb parkolni a munkahelyem bejáratához, de a szakadó esőnek köszönhetően percek alatt az ápolt és illatos kutyából egy ázott, büdi eb lett....a hosszú szőrein ott csimpaszkodtak a járda apró kavicsai, szöszmöszei, meg még ki tudja mijei....a mi cégünk a 3. emeleten van,az okmányiroda az első emeleten, ha ott járunk át, nem mehetünk sáros tappancsokkal.....így a földszinten nekiálltam suvickolni a kutyámat az erre rendszeresített popsitörlővel, törölközővel, miegymással....sietni kellett, hiszen nemsokára érkeztek a korai fejlesztős gyerekek egy kis kutyálkodásra...ahogy tisztítottam az ebet, érkezett a váróba egy anyuka a gyerkőcével....úgy 6-7 évesnek saccoltam a kissrácot....ahogy meglátta a goldenemet, megtorpant....az anyuka erre bátorító monológba kezdett:
-Gyere kisfiam, nem kell félni a kutyától...látod, rajta van az a piros izé, az az elsősegélyes jel....látod, beteg a néni, és neki segít a kutya....gyere már, ha mondom...a néni nagyon beteg, azért kell neki a kutya...nem hallod?ez egy beteg néni, muszáj neki kutyával jönni ide.....
Na itt már elszakadt nálam a cérna, és a tőlem telhető kedvességgel elmagyaráztam nekik, hogy lehet, hogy betegnek látszódom, de ő egy segítő kutya, és gyerekekkel dolgozik, csak mindjárt rendberakom.....
A hölgy pár percig némán figyelt minket, mire a fiához fordult, és azt mondta neki:
-Na látod kisfiam, ez a kutya beeeeeeteeeg gyerekekhez megy!
Itt már feladtam a harcot....hiába no, az ő fejében a segítő hám vöröskeresztes jele csakis betegségre utalhat....Amúgy le kell fejtenem most ezt a jelet, mert a múltkor néztem a tévében, hogy 50 ezer ft-ra büntethető a jel jogtalan használata....ezentúl csakis a Vöröskereszt használhatja ezt.....(de akkor mit raknak ki a vakvezető kutya hámjára?)
2010. június 27., vasárnap
Mert aki nem fér a bőrébe....
2010. május 12., szerda
Kutty' meg a gondolat ereje...
Vettem B7-nek színest, mert a vastag piros -kéket szerintem eszi a gyerek az iskolában(istenbizti legalább 20-at vettem ebben a tanévben)....bóklásztam a járdának nem nevezhető járófelületen(feltúrva minden), és motivációs célként kitűztem, hogy ha sikerül lepicerésznem az árcímkét a cerkákról (mé' van még külön cellux-szal is leragasztva?), akkor felhívom az újdonsült Tesót, meg a Sógort, hogy mi van velük.... hát erre nem ott jöttek velem szembe a forgalomban?:-))))
