...köszönöm a mai napot...tudom, sokat tudok nyunyogni, hogy így se jó, meg úgy se jó...és azt is tudom, hogy sokszor lóg a fülem, meg a farkam....de a mai megért mindent....hogy ők ott dolgoznak a bölcsiben, és nem is akármilyen színvonalon....és mindig kedvesek velem....a kutyázásnak is örültek...még frankó anyagot is vettek a szőnyegre, hogy mindig tudjunk kutyálkodni menni....és amikor a kosarammal megrakodva épp' loholok tovább, akkor azt mondják nekem, hogy tuti nem tudok ideges lenni, meg rosszkedvű, mert még sosem jöttem úgy dolgozni (möhöhöhööö, nem láttak reggel elshrekkesedve:-)))))....meg azt is mondták,hogy a foglalkoztató melletti öltözőben voltak éppen, és nem akartak hallgatózni, de hallották,hogy milyen jó hangulata volt a foglalkozásomnak...meg,hogy ugye akkor is megyek hozzájuk fejlesztgetni, ha már egy szem SNI-s gyerek sem lesz a csoportban....haaajaaaj(itt egy szívmelengetős sóhajtós smile van)...köszönet érte, hogy ide vezényeltél....mert ezt a mai napot most jóóóóól elraktározom,aztán a durvább napokon előveszem, hogy melengesse a lelkemet:-))))))
2010. január 12., kedd
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

2 megjegyzés:
:):):)
Jajj, ezt de jó hallani! Tudom, hogy milyen jó érzés, ha néha pozitív visszajelzést is kapsz arról, amit csinálsz! Gratula! :-))
Megjegyzés küldése